Karácsonyi Star Trek-videók
Volt karácsonyi epizód a Star Trek 30 évada alatt? Nem volt. Ez a kis nehézség egyáltalán nem okozott gondot a most következő pár Star Trek-rajongónak, hogy rajongásuk tárgyából karácsonyi videóklipeket vágjanak össze.
Első videónk egyszerre intelligens és halálosan vicces, és mégis ünnepi hangulatú. Hogy Ria honnan szerzett Betlehemi csillagot? Hogy Szűz Máriát eddig talán máshogy képzeltük? Jelentéktelen apróságok ezek, melyeken egy igazi Trek-rajongó nem akadhat fenn…
Zene, zene, filmzene
Bear McCrearyről én a Battlestar Galactica előtt nem hallottam, de a BSG-vel rögtön berobbant kedvenc filmzeneszerzőim közé. Bár a sorozat zenéjének különös alaphangulatát a kezdő minisorozat zeneszerzője, Richard Gibbs adta meg, a sorozat berendelésekor Bear McCreary kezébe került a feladat, aki az első epizódokban még utánozta Gibbs furcsa futamait, de aztán egyre több, saját hangot vitt bele.
A Gibbs által kedvelt japán taiko-dobok és az elektromos hangszerek keverése mellett megjelentek a különös kántálás-szerű énekhangok, a komplett klasszikus nagyzenekar hangjába gyakran vegyült a pánsíp, skótduda, vagy épp az örmény származású fafúvós, a duduk. A végeredmény egy igazán sajátos, egyedi hangzású filmzene, ami önállóan, teljesen egyedül is megállja a helyét, és az ilyesmi még a mozifilmeknél is teljesen szokatlan, nemhogy a televízióban.
Design Center: BSG dvd-t a kínaiaktól!
Kínában, sok egyéb mellett, fütyülnek a szerzői jogokra, és filmes-tévés videó CD-k, DVD-k kaphatók filléres árakon. (Gondolom, mindenki emlékszik az Űrgolyhók vonatkozó jelenetére, amikor hőseink megnézik a kalózvideón, hol is tartanak most a filmben.)
Kíváncsiskodók az eBay-en, illetve néhány gyaníthatóan hongkongi, vagy kínai webshopban is találkozhatnak a kalózvideók gyöngyszemeivel. Megrendelhetjük például a nagy sikerű Battlestar Galactica összes részét egy díszdobozban, amiben – legalábbis a borító tanúsága szerint – olyan dolgokra is bukkanhatunk, amiket eddig nem láttunk. Vagy azt is mondhatnám, a Galactica eljut oda, ahová eddig még nem merészkedett…
Egyébként érdemes a borító tetejére is vetni egy pillantást, hogy belássuk, ez garantáltan így van.
(A képért köszönet Felvégi Mesinek.)
A Hallmark Channel bemutatja – Verne: Rejtelmes sziget
Elvettek 3 órát az életemből, amit már sosem kapok vissza.
Korábban már írtam, hogy Verne regényei voltak gyerekkorom nagy kedvencei (de hát, gondolom, nem vagyok egyedül ezzel), és az egyik első kötet, amit olvastam tőle, a Rejtelmes Sziget volt. Mindenki a Némó kapitányra, meg az Utazás a Holdbára vagy a Grant kapitány gyermekeire emlékszik, az én kedvencem mégis ez volt (különösen, hogy a végére öszekötötte a sztorijukat, de ez most más kérdés).
Ha már gyerekkori olvasmányélményeknél tartunk, a Robinson Crusoe-t mindenki olvasta, gondolom. Na, a Rejtelmes Sziget “ugyanaz”, csak nem egy árva hajótöröttünk van, hanem egy egész kis csapat. S amíg a Robinson azt hirdette büszkén, hogy egy angol úriember, akkor is angol úriember marad, ha történetesen tökegyedül marad egy lakatlan szigeten, és ha kell, saját maga összehozza a maga kis civilizált körülményeit, a Rejtelmes szigetben öt amerikai éri el ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy az égvilágon semmiféle felszereléssel nincsenek felvértezve, csak a saját kezükre és tudásukra számíthatnak. Mert persze Robinsonnak könnyű dolga van, hiszen neki ott vannak az elsüllyedt hajó roncsai mindenféle értékes rakománnyal, de a mi hajótörötteink egy elkötött hőballonnal érkeztek, és semmijük nincs, csak az a néhány öltözet ruha, amit éppen viselnek.
De szerencsére a csapat tagja egy Mérnök is (akit írjunk nagybetűvel), aki szinte mindenhez ért, egy tengerész, aki a hajóépítés és a túlélés mestere, egy újságíró, akinek térképészeti és orvosi ismeretei vannak, és egy fiatal srác, aki a természettudományok és az élővilág ismerője. A kis csapat hamarosan ki is nevezi magát “telepeseknek” (mert a “hajótörött” olyan szerencsétlen), és gyakorlatilag a könyv arról szól, hogy uralmuk alá hajtják a szigetet. A végére már saját, mindennel felszerelt házuk, farmjuk, kishajójuk, karámjuk és távírójuk (!) van… A csapatot a háttérből időnként finoman közbeavatkozó jótevő segíti (innen a rejtelem a szigeten), akiről a végén kiderül, hogy maga Némó kapitány… tudjátok, a Némó kapitányból.
Na most, ebből a könyvből gondolta a Hallmark, hogy csinál egy tévéfilmet, röpke három órás időtartamban.
Rossz ötlet volt, nagyon rossz ötlet.
Battlestar Galactica társasjáték: Exodus kiegészítő
A Fantasy Flight Games kiadó 2008-ban megjelent Battlestar Galactica társasjátékáról már többször írtam pozitívan. A 2009-es Pegazus kiegészítővel kapcsolatban már nem voltam ennyire elégedett, és ahogy a netes cikkeket olvasom, korántsem voltam ezzel annyira egyedül. Az FFG-t azonban szerencsére ez nem tántorította el a franchise-tól, és 2011 elején – majdhogynem fű alatt – megjelentette az Exodus kiegészítőt, ami úgy látszik azzal, hogy visszahozta az alapjáték fő tervezőjét, megpróbálja kiköszörülni az okozott csorbákat.
Az alapjátékról és a Pegazus kiegészítőről már korábban írtam (itt és itt), ezeket már nem ismételném, viszont támaszkodnék az ott leírtakra, ha még nem olvastad ezeket, kérlek ugorj vissza.
A történet ezúttal sorozat 3. évadának végéig, illetve a 4. szezon közepéig jut el (szóval elképzelhető, hogy nem ez az utolsó kiegészítő), de hogy pontosan miről is szól az Exodus? Még több cylon hajó, több karakter… és a Final Five.
